Vaskereszt 1. osztály – Alois Rettenmaier, Schwäbis-Gmünd – L59

Vaskereszt 1. osztály: Alois Rettenmaier, Schwäbish-Gmünd

Gyártójel: ‘L59’.

Extra jelzés a hátlapon: ‘S’

Extra jelzés a tűző belső felén: rombusz

Ezt a tűző változatot használta még: Deschler & Sohn, München – Otto Schickle, Pforzheim és B.H. Mayer, Pforzheim is.

Alois Rettenmaier Schwäbish-Gmünd cége készítette a II. Világháború egyik legváltozatosabb és legérdekesebb Vaskeresztjeit. Ami ezeket a Kereszteket érdekessé teszi, az a hátlapba beütött extra jelölés.

A Rettenmaier cég részt vett egyfajta kollektív reklámban, ami a Schwert und Spaten 1940. júniusi számában jelent meg, melynek címe: „Rendjel és éremgyártók, amelyeket szem előtt kell tartani”. Az alul lévő írás I. Vilmos porosz királyról szól, akinek a saját fia, Frigyes korona herceg adta át a Pour le Merité Tölgyfalombját az 1866-os hadjáratot követően. Amikor a király megkérdezte, hogy ki tette ezt, azt mondták neki: “Őfelsége, a korona herceg.” Erre azt válaszolta: “Nos, ha Fritz jobban kedveli a királyát Tölgyfalombbal, akkor legyen így Isten nevében.”

A hátlap szerelvényezésük is sokrétű, mind a zsanér, tűző és a beakasztókampók tekintetében. A zsanér lehet tömb és hordózsanér. A huzagolt drót beakasztókampók balra nyitottak, amíg a lapos fém lapkából kivágott változat jobbra nyitottak. A széles tűzős megoldása nagy hasonlóságot mutat a Deschler, Schickle, Mayer által felhasznált tűzőkhöz. Ezek a tűzők középen szélesebbek

Az ‘L59’-es LDO-kód általában a hátlapba került, azonban időnként a tűzőbe is beleütötték.

A Rettenmaier által felhasznált csavaros hátlap nagy hasonlóságot mutat a többi gyártó általi megoldásokkal. Rettenmaier esetében még egy elfordulást gátló tüske is látható a felső keresztszáron. A Rettenmaier Keresztek gyártójel nélkül, vagy L-kóddal ( L59 ) – per jel nélkül kerültek beütésre, többnyire a hátlap középső része táján.

Rettenmaier a késői periódusban már sok gyártóhoz hasonlóan 2-es típusú S&L keretet és magot használt fel a gyártás során.

Az ‘S’ jelölés korai, nem túl hosszú ideig használták.

A ‘Félhold’ jelölés már egy későbbi jelölés, mely Kereszteken az ‘L59’-es gyártójel sem hasonlít a korai gyártójelhez.

Azonban, a másodlagos jelzések azok, melyek Rettenmaier Vaskereszt 1. osztályait igazán megkülönböztetik minden más gyártó termékeitől.

Egyenlőre nincs semmilyen elfogadható választ arra vonatkozóan, miért ütötte bele a gyártó ezeket a másodlagos jelzéseket a Keresztjeibe, és arra sem, miért nem találhatók ilyen vagy hasonló jelzések más gyártók által készített Keresztekben. Egyes feltételezések szerint valamiféle minőségellenőrzési jelölés, vagy a cég alkalmazottjainak azonosító szimbóluma lehet. Ezek a másodlagos jelzések többnyire a Kereszt hátlapjában találhatók, azonban időnként a tűző külső-, belső felére is beütötték őket.

Rettenmaier az 1914-es típus Harmadik Birodalmi változatát is elkészítette. Ezeknek a Kereszteknek a kerete megegyezik a Harmadik Birodalom idején gyártott Keresztjeinek a keretével, de természetesen a magok eltérők. Ezek a Keresztek ugyanúgy készültek tűzős és csavaros hátlapos szerelvényezésével, mint a horogkeresztes változatai, sőt szintén L-kódot tartalmaznak.