Leírás
Kiváló állapotban, gyönyörű oxidációval a keret mindkét oldalán.
Háttértörténet:
Hofjuweliere Firma Gebrüder Friedländer 1829-1938
Gebrüder Friedländer, Berlin, Unter den Linden 28.
( 1829 – 1938 ) – A császár udvari ékszerésze
Mivel 1671-ben a poroszországi Brandenburg engedélyezte a zsidók letelepedését Berlinben, a zsidók cégeket alapítottak, melyek közül sokat nyereséges vállalkozássá tettek. Alig ismert a századforduló körül olyan berlini zsidó család, mely tagjai közül legalább egy, nem az ékszerész iparágban tevékenykedett volna. Ilyenek voltak például a Friedeberg, Hertz, Rathenau, Rieß, Meschelsohn-család, és sokan mások.
A zsidó ékszerészek felosztották a piacot a régi német családokkal, és más bevándorlók között, mint például a hugenotta származásúakkal.
1670 körül a 16 millió francia közül mintegy 850 000 volt hugenotta. Közülük 1670 és 1720 között kb. 160 ezren menekültek külföldre; az üldöztetés teljes időszakára vonatkozóan ( 1545–1787 ) nincs általánosan elfogadott becslés. A befogadó országok közül néhány előjogokat biztosított nekik, máshol kompromisszumokat kellett kötniük, vagy csak megtűrtnek számítottak. A menekültek gazdasági és kulturális szempontból egyaránt hatottak a befogadó országokra. Leszármazottaik között nagy számban találhatóak híres emberek, többek között a holland, nagy-britanniai és porosz királyi házak ősei között is vannak hugenották. Lehrherr von Siegmund ( Simon ) Friedmann például IV. Frigyes Vilmos udvari ékszerésze, akinek villája volt a Tiergarten kerületben. Az ő édesapja volt Dr. Fritz Friedmann védőügyvéd.
Idővel mindegyikük beilleszkedett Berlin életébe. A porosz állampolgárság 1812 óta elérhető a zsidók számára.
A Gebrüder Friedländer cég története pedig egészen 1829-re nyúlik vissza, amikor is egy berlini bankár fia, Zadek S. Friedländer ( 1801 – 1861 ) megalapította az ékszerész üzletét.
Zadek 1861-es halálát követően két fia, Sigmund és Theodor vette át apjuk üzletét, melynek székhelye eredetileg a Schloßplatz 13. szám alatt volt.
Friedländer 1860-ban kapta meg a ‘Hofjuweliere’, azaz az udvari ékszerész címet. A cég ugyanebben az időben tette át vállalkozását az ugyancsak berlini Unter den Linden 28. szám alá.
Sigmund 1890-ben, testvére Theodor pedig 1892-ben halt meg. A szomorú eseményeket követően a cég továbbra is virágzott, felvásárolta az S. Friedeberg & Söhne és később a Vollgold & Sohn ékszerész cégeket.
Az I. Világháború kitörését követően Friedländer, mint Johann Wagner & Sohn cége is a Porosz Kancellária fő érme, medál, jelvény, kitüntetés és rendjel gyártói közé tartozott.
A cég gyártójele az ‘Fr.’, mely az I. Világháborús Vaskereszteket, Vörös Sas Rendeken és a Pour le Mérite-n is megtalálható.
Friedländer arany és ezüst tárgyain sok esetben megfigyelhető egy név vagy egy ‘H’ betű. Ennek oka, hogy Emil Harnisch volt Friedlander ezüstművese.
Ritkán találkozhatunk olyan harmadik Birodalmi arany-, és ezüst tárgyakkal, melyeken a ‘DGW’ jelzés látható. Jelentése: Deutsche Goldschmiedekunst Werkstätten, Berlin. Azaz a Német Aranyműves Műhelyek.
A ‘DGW’ egy viszonylag rövid életű társaság volt, melyet 1938. november 2-án hoztak létre azzal a céllal, hogy egy átláthatóbb és felsőbb szintről irányíthatóbb közösségbe csoportosítsa az ékszerészeket. A Hermann Göring által irányított társaság vezetőjének a milliomos Kurt Hermann ( 1888-1959 ) üzletembert választották meg. A társaság alapelve, hogy zsidó ékszerészek nem vehetnek részt és nem nyerhetnek gyártási jogokat Birodalmi tárgyak gyártására. Így Friedländer cége sem került be a ‘DGW’-be.
Pár Netes kép a boltjáról és termékpalettájáról…………
Értékelések
Még nincsenek értékelések.