A Bundeswehr bemutatja a Bátorság Keresztjét
Sterben muß sich wieder Lohnen – Ismét érdemes meghalni
A Bundeswehr, 53 évvel az alapítását követően, 2008-ban új kitüntetést kaphat “Tapferkeitsauszeichnung” néven?
Bundespräsident Horst Köhler ( szövetségi elnök ) egy új díjat hagyott jóvá, melyet “außergewöhnlich tapfere Taten” – kivételes bátor tettekért adományozhatnak majd. Az új ‘Orden’ – Rend emlékeztet a Vaskereszt mintájára.
Az új háborúknak új kitüntetésekre van szükségük. Präsident des Reservisten-Verbandes der Bundeswehr, Ernst-Reinhard Beck (MdB, CDU), azaz a Bundeswehr tartalékos ezredese, a Tartalékosok Szövetségének elnöke és CDU képviselő, egyben a kereszténydemokrata néppárt liberális és konzervatív szárnyának tagja, egy ilyen bátorságért adományozható kitüntetést követelt, egyben kezdeményezte a Vaskereszt újra alapítását, melyet 1813-ban alapítottak az első Napóleon elleni felszabadulási törekvéseket megcélzó háborúban. A Vaskereszt megérett a rehabilitációra. Adolf Hitler a Vaskeresztet elődeihez hasonlóan ( 1813, 1870, 1914 ) 1939-ben újra alapította, és most 2008-ban újra meg akarják tisztelni a harcoló katonákat a Vaskereszttel.
A Bundestag válasza erre az volt, hogy az 1939-es Vaskereszt jelképe félelmet, rettegést, terrort és szenvedést váltott ki az emberiségben. Azonban, a 2008 előtti másfél évtizedben a német hadsereg szerepe megváltozott, a Bundeswehr minden haditechnikáján földön, vízen-, és levegőben látható a Vaskereszt motívuma, így a Vaskereszt már a Balkánon és más hadszíntereken is elsősorban béketeremtő és a békefenntartó küldetései nyomán, a segítség és a szolidaritás jelképévé vált.
Nem szabad elfelejteni azt, hogy az egyetértés abban, miszerint a német katonákat adományozni kell egy új kitüntetéssel – ezzel Horst Koehler is egyetértett -, nem jelenti azt, hogy a Beck által javasolt formát fogadják el, és adományozzák.
A Bundeswehr katonái számos külföldi bevetésük során nem kaptak kitüntetéseket, ezért a Honvédelmi Minisztérium egy díjat akart létrehozni a katonák bátor tetteinek elismeréseként, de kizárólag Horst Köhler, mint államfő adományozhat ilyen kitüntetéseket. Nagy nyomás nehezedett a Vaskereszt újra alapítására, mivel sok aggodalomra adott okot. A miniszeri szóvivő, Thomas Raabe szerint a Vaskereszt már történelmileg terhelt, mivel egy háborús kitüntetésnek alapították, azonban a külföldi misszióknak semmi köze a háborúkhoz. Erre Ernst-Reinhard Beck hangsúlyozta, a Vaskereszt 1956 óta a hadsereg hivatalos szimbóluma, ami szimbolizálja az összes külföldi missziót, és nemcsak a Nemzeti Szocialisták idején létezett, hanem már 1813 óta.
1996-tól a német katonák, legalább harminc napos hadműveleti idő után kaphatták meg az úgynevezett Einsatzmedaille-t. Ezt követően, a Ehrenzeichen der Bundeswehr in Bronze, Silber und Gold fokozatait 1980-tól vezették be, amelyet hűséges szolgálatért és példás katonák kötelesség teljesítéséért kaphattak meg. Ráadásul a katonák kitüntethetőek a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének ( Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland ) minden fokozatával.
Mindazonáltal a bátorságért adományozható Vaskeresztre kimagaslóan nagy volt az igény. Egy brémai tanuló, Timmy Schwarz petíciót nyújtott be. Nyilvános kérelmére rövid időn belül 5070 aláírással megtámogatott igény mutatkozott a Vaskereszt újra alapítására. Egyes vélemények szerint a Bundeswehr kiérdemelhető kitüntetései nem alkalmasak a kimagasló bátorság kitüntetésére. A nyilatkozat szerint, a közvélemény számára jól érzékelhető módon, a Vaskereszthez hasonló bátorsági Érdemrenddel kellene végre elismerni azon német katonák helytállását, akik a Balkántól az afrikai válságövezeteken át Afganisztánig kockáztatják az életüket. A Német Védelmi Minisztérium szóvivőjének válasza erre: “A tervezett katonai bátorsági kitüntetés helyes döntés, de cáfolják, hogy a Vaskereszt feltámasztásáról lenne szó. “Valami újat akarunk, de nem a Vaskeresztet.”
Beck ahhoz a vitához szólt hozzá, amely Németországban arról zajlott, hogy miként nevezzék el a harci bevetések során tanúsított különleges bátorságért járó új katonai Érdemrendet. A kitüntetés alapötlete Franz Josef Jung (CDU) védelmi minisztertől származik, és ezt már be is terjesztette a kezdeményezéssel egyetértő Horst Köhler államfő elé.
A Vaskeresztet ugyan sokan a II. Világháborúval és a hitleri Wehrmacht haderejével kötik össze, a kitüntetés támogatói azonban hangsúlyozták, a Vaskereszt nem egyenlő a Nemzeti Szocializmussal. A Katonai Érdemrendet II. Frigyes Vilmos porosz király alapította 1813-ban a Napóleon elleni nemzeti felszabadító háborúban kitűnt vitézek elismerésére. Az 1870/71-es porosz-francia háborúban, majd az I. Világháborúban is adományoztak Vaskeresztet. Hitler számra állítólag élete egyik legszebb napja volt, amikor átvehette a Vaskeresztjét. Az 1918-as vereséggel a Vaskereszt eltűnt, de a Führer 1939-ben újra “hadrendbe” állította horogkereszttel a közepén, amit a Waffen-SS katonái is megkaphattak.
A CDU-val nagykoalíciót alkotó szociáldemokraták és az ellenzéki zöldek szerint a Vaskereszt olyan súlyos történelmi örökséget hordoz, hogy rehabilitációja óriási hiba lenne. Zsidó szervezetek is tiltakoztak az újra alapítása ellen. Más vélemények szerint az egykor királyi koronával, majd horogkereszttel díszített Érdemrendnek semmi keresnivalója nincs egy köztársasági haderőben.
A Vaskereszt helyett a német kormánynak inkább a katonák edzésére és jobb felszerelésére kellene költenie – hangoztatta Elke Hof, az ellenzéki liberálisok védelmi szóvivője.
A viták végeredményeként a Vaskereszt alapítását eltörölték, és helyette az “Ehrenkreuz der Bundeswehr für Tapferkeit” kitüntetést alapították meg.
A ’65’-ös gyártójeles Vaskereszt, mely a Szövetségi sast tartalmazza központi motívumként, egy hamisítvány, mivel sosem került alapításra.
