Karl Dönitz a nürnbergi per során végül a verdikt 10 évnyi börtönbüntetést kapott, melyet a németországi Spandau-ban található börtönben kellett letöltenie. 1956-ban szabadult.
1916-ban vette feleségül Ingeborg Weber-t. Három gyermekük született.
Klaus és Peter Dönitz a Kriegsmarine tisztjeiként estek el a II. Világháborúban.
Klaus Dönitz halálhíre megjelent az 1944. május 22-én megjelent Deutsche Allgemeine Zeitung újságban is.
Ursula Dönitz 1937. novemberében feleségül ment a Kriegsmarine tisztjéhez, a későbbi Lovagkeresztes Günther Hessler-hez.
Mivel Dönitz veje lett, Dönitz-nek fenntartásai voltak Hessler Lovagkeresztjének odaítélésével kapcsolatban, de végül Raeder admirális jóváhagyta az adományozást. Hessler az U-107-es parancsnokaként 3 őrjáraton vett részt, 200 napot töltött a tengereken, miközben 21 ellenséges hajót süllyesztett el. 1968. április 4-én hunyt el.
Hessler a háború után több mint egy évet töltött a szövetségesek fogságában. A brit Királyi Haditengerészet megbízást adott számára, hogy írjon egy háromkötetes könyvet a The U-Boat War in the Atlantic címmel, amit 1947 és 1951 között meg is írt, a korábbi U-378 korvettkapitányával, Alfred Hoschatt-al, mivel mindketten a BdU – Befehlshaber der U-Boote állományában szolgáltak.
Ursula 1990-ben hunyt el.
