A római légiók katonái – mint a legtöbb szervezett hadsereg esetében a történelem során – egy igen jól felépített díjazási rendszert épített ki az évszázadok során.
A katonák a kitüntetéseiket általában a parádék/díszfelvonulások során viselték, melyeket ugyancsak általában a hadjáratok befejezését követően vehettek át. A kitüntetések között megkülönböztetjük az egyéni, és az egység kitüntetéseket.
A legkevésbé említésre méltótól a legfontosabb kitüntetések listája a következő:
  • Torques – nyakban viselt, kis értéket képviselő dísz
  • Armillae – karperecként viselt, ugyancsak kis értéket képviselő dísz
  • Phalerae – dombornyomott fémlemez, melyeket az egyenruhán viseltek
  • Corona Aurea – arany korona azoknak a centurioknak és magasabb rendfokozatban lévő tiszteknek, akik közelharcban gyilkolták az ellenséget úgy, hogy a harc befejeztével megtartották állásaikat, vagy előre nyomulás közben területet nyertek az ellenségtől
  • Corona Vallaris – szintén aranyból készült, és azok a centuriok vagy közkatonák kaphatták meg, akik egy megerősített ellenséges hadállás tetejére elsőként felértek, és így utat vágtak az őket követő – előre nyomuló bajtársainak
  • Corona Muralis – aranyból készült, vártornyokkal díszített korona. Az az első centurio vagy közkatona kaphatta meg, aki elsőként áttörte magát az ellenség védőfalán az ostromlott városban.
  • Corona Civica – Eredetileg a Vatican-on álló szent tölgy lombjából készült ( örökzöld magyaltölgy ) koszorú volt, majd később kocsányos tölgy lombjából is készülhetett. Később bearanyozták, vagy aranyból is készítették, amit ékkövekkel díszítettek. A második legtekintélyesebb római katonai kitüntetés volt a Corona obsidionalis graminea után. Azoknak adományozták, akik az ellenséggel történő harci kapcsolatban egy római katona életét mentették meg úgy, hogy eközben az ellenséget megölték, annak felszerelését elvették, és az általuk megmentett bajtárs helyét a harc közben meg tudták tartani. A gyakorlatban csak és kizárólag a megmentett bajtárs tanúvallomását fogadták el, mások, akik esetleg látták, vagy látni vélték az eseményt, mondandóját nem tartották hiteles beszámolónak. Julius Ceasar és Augustus is megkapta ezt a kitüntetést. Augustus uralkodását követően a Corona Civica császári jelképpé vált.
  • Corona Graminea – Bekerítési vagy fűkorona. A legtekintélyesebb római katonai kitüntetés volt. Azoknak a hadvezéreknek adományozták, akik egy háborúban bekerített római sereget meg tudtak menteni. A koronát a harcmezőn termő fűből, virágokból, gabonából készítették és az a hadsereg adományozta a tábornoknak, amelyet ő megmentett.
  • Hasta Pura – egy lándzsa, melynek nyele feltehetőleg ezüstből készült. Vasat nem tartalmazott. Egyes feltételezések szerint katonai érdemekért adományozták, mások szerint katonai kitüntetés volt római polgár megmentéséért. Tacitus leírásában Rufus Helvius legionárius Hasta Pura-t kapott egy polgár megmentéséért. A kiérdemlését és átadását követően további harcokban nem volt engedélyezve a használta.
  • Primus Pilus – Az Első Lándzsa: Az I. cohors centurio-ja és az egész légió rangidős centurio-ja. Ez volt a legmagasabb rendfokozat a karrierjükben, amit a 25 éves szolgálati idő alatt egy legionárius elérhetett, ha megérte. Leszerelés után a Primus Pilus a lovagi rend tagjává válhatott. Nyugdíja a zsoldja hatvanszorosa is lehetett.
  • Wexillum – ezüst nyélre szerelt miniatűr zászló. A zászló a legionárius legiójának jelképével volt díszítve.
  • Phalerae – Félhold, lóhere, vagy kerek lószerszámdísz, amit többnyire ezüstből készítettek, és a kisegítő lovassági alakulat katonáinak adományozták. A későbbiekben a gyalogság is átvette kitüntetésként, akik a mellükön bőrszíjra erősítve viselték azokat. Többnyire istenek és állatfejekkel voltak díszítve. A katonák babonából mindig páratlan számban viselték őket. Több Phalerae egy kitüntetést képezett.