A Bányászmentő Medál a 3. Birodalom nemzeti kitüntetése volt, mellyel a medál viselésére érdemesnek ítélt bányászokat és a bányász mentőcsapat tagjait tüntethették ki. A medált 1938. január 1-én alapította Adolf Hitler, tervezésére pedig Professor Hans Schweitzer grafikus – karikaturistát kérte fel.
A medál átmérője 35mm.
Németország területén természetesen már a 3. Birodalom előtti időkben is felismerték és elismerték a bányamentők érdemeit és tartományonként különböző módon értékelték is tetteiket, mint például tette ezt a porosz Gazdasági Miniszter 1934. április 17-én megalapított “Das Gruben-Erinnerungsabzeichen des Freistaates Preußen” kitüntetéssel. 1936. november 13-án pedig bevezetésre került a “Das Reichsgrubenwehr-Ehrenzeichens”, melyet már a Birodalmi Gazdasági Miniszter alapított meg. Az 1938-as év elején Adolf Hitler kicsit átalakította és a “Führer nevében” kezdték el az adományozásokat. A teljes szabályozást a Birodalmi Törvénytár ( Reichsgesetzblatt ) 1. részének 83. oldalán olvasható:
1, A medált kiérdemelhették a bányamentő csapatok azon tagjai, akik már legalább 15 év szolgálati időt töltöttek bányamentőként
2, Bányából való mentés vagy katonai feladatok ellátása közben történt sebesülésért
3, Bányamentők vagy bányászok kimagasló bátor helytállásáért katonai vagy bányász munkálatok közben
A medál egy ezüst színű érme, melynek előlapján a központi motívum egy Birodalmi sas, mögötte két keresztbe tett bányász kalapács, amelyek közül az egyiknek véső – ék formájú vége van. A hátlapon olvasható mottó: “für Verdienste im Grubenwehrwesen trägt” – “Bányamentési Érdemekért”. A viselésének helyeként a bal mellkas részt jelölték ki.
Mindkét Bányászmentő Medálnak létezik egy 1957-es, horogkereszt nélküli változata is, melyeket a Bundeswehr alapított meg.
