Kerülik a nyilvánosságot Joseph Goebbels egykori nemzeti szocialista propagandaminiszter mostohagyermekének milliárdos leszármazottjai, akik a híres német iparmágnás, a nemzeti szocialista szimpatizáns Günther Quandt egykori hatalmas birodalmát igazgatják. A Múlt-kor cikke kiegészítve + információkkal
1945 tavaszán Harald Quandt-ot, a Luftwaffe 23 éves tisztjét a líbiai kikötőváros, benghazi egyik britek által felügyelt hadifogolytáborban tartották fogva a szövetségesek, amikor a férfi váratlanul levelet kapott az anyjától. Magda Göbbels-től, a Harmadik Birodalom hírhedt propagandaminisztere, Joseph Göbbels feleségétől. A kézzel írt levél minden addigi kétséget eloszlatott rég nem látott családja sorsa felől. és megerősítette azokat a szörnyű híreket, amelyek már hetekkel azelőtt Harald tudomására jutottak.
A közismert történet szerint 1945. május 1-én Göbbels – aki fanatikusságában még a legutolsó tartózkodási helyére, a Führer bunkerbe is elkísérte felettesét, Adolf Hitlert – megállapodott a feleségével, Magda Göbbels-el abban, hogy megölik 6 gyermeküket, majd magukkal is végeznek. Morfium injekciót adtak be nekik, majd ezt követően az öntudatlan állapotukat kihasználva cianidot tartalmazó ampullát tettek a szájukba, majd a gyerekek fogai között összeroppantották azokat. Nem sokkal később, Göbbels és felesége Magda, a Kancellária kertjébe mentek, ahol öngyilkosságot követtek el.
Harald Quandt, csak két évvel a második világ égés után, 1947-ben szabadult Líbiából. További hét évvel később féltestvérével Herbert-el – Harald volt az egyetlen gyermek – aki megélte a felnőttkort Magda első házasságából -, örökölték meg apjuk, az iparmágnás Günther Quandt hatalmas, több mint kétszáz vállalatból álló cégbirodalmát. Harald – mondani sem kell – ezzel Nyugat-Németország egyik leggazdagabb emberévé vált.
Herbert özvegye, Johanna Quandt, valamint gyemekeik, Susanne Klatten, és Stefan Quandt, mint a BMW fő részvényesei ma is ismert személyek Németország szerte. Nem úgy, Harald Quandt utódai, a 68 éves Katarina Geller-Herr Quandt, és az egy évvel fiatalabb Gabriele Quandt, a 66 esztendős Anette-Angelika May-Thies, és az 58 éves Colleen-Bettina Rosenblatt-Mo, akik nem kértek a rivaldafényből, és mai is visszavonulva, szinte arctalanul igazgatják a rájuk szakadt hatalmas örökséget. A négy testvér összesen másfél milliárd márkát ( akkori árfolyamon 760 millió dollárt ) örökölt anyjuk Inge, 1978-ban bekövetkezett halálát követően – olvasható a család történetét Die Quandts című könyvben. Vagyonuk manapság már 6 milliárd dollárra duzzadt, áll a Bloomberg Billionaires Index-ben, de – ahogy a Bloomberg Hírügynökség megjegyzi – külön-külön egyikőjük sem szerepel egyetlen, a világ leggazdagabb személyeit felsoroló listáján.
A Quandt-család üstökös-szerű felemelkedése a XIX. századi Németország világhatalmi tényezővé válásával esett egybe. Történetük egészen 1883-ig nyúlik vissza: ekkor vette meg nagybátyja textilvállalatát Emil Quandt, aki a századfordulón fiára, Günther-re hagyta a jól jövedelmező családi vállalkozást. A fiatal Quandt kapva-kapott az alkalmon, majd később nagy lehetőséget látott az I. Világháborúban, amiben hadi beszállítóként óriási összegeket keresett, miközben megnégyszerezte a hadsereg számára hetente leszállított egyenruhák számát.
A Németország vereségével végződő háborút követően Quandt a textilipar után az akkumulátor bizniszbe szállt be. 1922-ben a hageni Accomulatoren-Fabrik AG ( AFA ) többségi tulajdonosa lett, majd hat évre rá átvette a varrógépeket és evőeszközöket gyártó berlini Berlin-Karlsruher Industriewerken AG ( BKIW ) irányítását.
“A Quandt-család vagyona növekedett a császárság alatt, majd ezt követően a II. Világháború idején, és a háborút követően is.”-mondta el Rüdiger Jungbluth, a Die Quandts szerzője.
1918-ban családi tragédia árnyékolta be a Quandt-ok életét: spanyol náthában elhunyt Günther Quandt első felesége. Günther 1921-ben vette el Magda Ritschel-t, majd 1 évvel később született meg egyetlen fiúk, Harald. Quandt és Magda 1929-ben váltak szét, a nő pedig 1931-ben ment feleségül Joseph Göbbels-hez. Göbbels-t, az NSDAP berlini szervezetének akkori vezetőjét 1933-ban, a nemzeti szocialisták hatalomra kerülését követően nevezte ki Hitler a Harmadik Birodalom propaganda miniszterévé, aki a pár esküvőjén Göbbels tanúja is volt. Günther Quandt még ebben az évben belépett a nemzeti szocialista pártba, gyárait a német hadi ipar szolgálatába állították, de Göbbels-el való kapcsolata hirtelen megromlott.
“Állandó rivalizálás volt közöttük, de nem számított, hogy Göbbels nem kedvelte. Semmiylen hatása nem volt Quandt-ra, hogy pénzt teremtsenek elő.”-mondta Joachim Scholtyseck bonni történész.
A Védelmi Iparági vezetőnek ( Wehrwirtschaftsführer ) 1937-ben kinevezett nagyiparosakkumulátorai a Tigris páncélosoktól kezdve a V2 rakétákig több fronton szolgáltak, de a BKIW, amit 1936-ban neveztek át Deutsche Waffen-und Munitionen Fabriken AG névre, Mauser kézifegyvereket, lőszereket és légvédelmi lövedékeket is gyártott.
Ő volt az egyik olyan vezető iparmágnás a II. Világháborúban, aki végig a háttérben tudott maradni.”- tette hozzá Scholtyseck.
1940-1945 között a Quandt-család érdekeltségeibe tartozó gyárakat több, mint 50 ezer kényszermunkás, hadifogoly és a koncetrációs táborokból átvezényelt személy dolgozott, derült ki Scholtyseck, több mint 1183 oldalas tanulmányából, melyet a család kérésére, a 2007-ben vetített, A Quandt-ok hallgatása című dokumentumfilmhez készített el. Egy 2011-es tanulmány azt is feltárta, hogy Quantd a zsidó tulajdonokban lévő vállalatokra, és egyéb értékeikre is rátette a kezét, fia, Herbert pedig azt is fontolgatta, hogy egy AFA-gyárat épít, ahol kizárólag kényszermunkásokat fog dolgoztatni.
Quandt legkisebb fia, Harald, az anyjával és Göbbels-el és hat féltestvérével élt együtt. Lengyelország lerohanása ( 1939. szeptember 1. ) után csatlakozott önkéntesként a Wehrmacht kötelékéhez, ahol egy évvel később már egy ejtőernyős egységnél szolgált, majd Franciaországban, a Szovjetunióban és Görögországban teljesített szolgálatot, mielőtt 1944-ben megsebesült és hadifogságba került Olaszországban.
Itt kapta kézhez a már korábban említett édesanyja búcsúlevelét.
A britek égisze alatt működő benghazi hadifogolytáborban raboskodó Quandt-tól maga Göbbels is elköszönt:
“Valószínű, hogy Te leszel az egyetlen, aki folytatni tudja majd a családi tradíciót.”- írta a kancellári tisztet Hitler öngyilkossága után alig egy napig birtokló Göbbels.
A háborút követően Günther Quandt-ot internálták, egy éven át élvezte a Moosburg an der Isar-i tábor vendégszeretetét. Quandt nem kerülte el a felelősségre vonást. Az 1948-ban meghozott ítélet értelmében Mitlaeufer lett, azaz olyan, aki nemzeti szocialista szimpatizáns volt, de hivatalosan nem vett részt a rezsim által elkövetett bűnökben.
“Szerencsésnek mondhatta magát, hogy nem volt annyira befolyásos személy, mint Flick, vagy Krupp”- fogalmazott Scholtyseck, utalva Friedrick Flick-re, és Alfried Krupp-ra, akiket börtönbüntetésre ítéltek a nürnbergi per során.
Günther 1954-ben, Kairóban hunyt el. Teljes vagyonát – egyenlő arányban – két fiára, Harald-ra és Herbert-re hagyta. A Quandt-család birodalma ekkorra óriásira nőtt. A mágnáscsalád cégei közül kiemelkedtek az AFA és a Deutsche Waffen-und Munitionfabriken – utóbbit 1945 után Industrie-Werke Karlsruhe AG névre neveztek át, valamint az értékes Daimler és Wintershall AG részvények.
Az elkövetkező évtizedben a testvérpár tovább növelte részesedését a Daimler-ben, Herbert pedig megmentette a csődtől fenyegetett BMW-t, amelyben még nagyobb érdekeltséget szerzett és támogatta az új modellekre irányuló fejlesztéseket.
Harald 1967-ben, 45 éves korában repülőgép szerencsétlenségben hunyt el. Harald halála után özvegye, Inge, és testvére Herbert között fagypontra hűlt a viszony. A vagyon feletti marakodástól depresszióba süllyedő Inge Quandt-al 1978 Karácsonyán szívroham végzett. Második férje, Hans-Hilman von Halem két nappal később öngyilkos lett, így a családi vagyonon az öt árván maradt gyermek osztozkodott. Nagybátyjuk, Herbert 1982-ben távozott az élők sorából. Az ő vagyonát a három különböző házasságból született hat gyermeke örökölte. A BMW részvényeket harmadik felesége Johanna Quandt és gyermekei Stefan Quandt, és Susanne Klatten örökölték meg.
