I. Vilmos, a hős császár halála ( 1888 ) után számos emlékművet állítottak tiszteletére, például az Észak-Rajna-vesztfáliai Porta Westfalica város mellettit, vagy Koblenz-ben, a Rajna és a Mosel összefolyásánál kialakított „Német sarkot” ( Deutsches Eck ). Ám talán ezeknél is híresebb a Kyffhäuser-hegységben 1890 és 1896 között felépített monumentális Vilmos császár-emlékmű ( Kaiser-Wilhelm-Denkmal ). A helyszín kiválasztása itt is szimbolikus, hiszen a Grimm-testvérek mondagyűjteményében is olvasható Kyffhäuser-monda kötődik ehhez a helyhez. Eme monda szerint I. ( Barbarossa ) Frigyes császár ( 1155–1190 ) voltaképpen nem halt meg, csak alszik ennek a hegynek a mélyén ( közben szakálla szüntelen nő ) és akkor ébred majd fel, amikor eljön Németország „aranykora”. Az emlékmű talapzatánál ezért Rőtszakállú Frigyes ülő szobra látható, amint a császár éppen felébred, felette pedig I. Vilmos lovas szobra. I. Vilmos, akit gyakran fehérszakállúnak ( Barbablanca ) is neveztek, teljesítette be tehát azt az álmot, az egységes, erős Németországot, amire a németek évszázadokon át vágyakoztak. Eme két császár szerepeltetése azt is kívánta egyben üzenni, hogy a Második Birodalom az Első, azaz a Német-Római Birodalom legitim örököse.
Azt is elmondhatjuk, hogy az akkori „hivatalos” és a „társadalmi” emlékezet nagyon közel állt egymáshoz, illetve sokszor egybe is esett ( még ha voltak is tiltakozások ellenük ). Abban a korban az emlékezés helyei, illetve valódi zarándokhelyek voltak az emlékművek, manapság viszont már inkább csak kedvelt kiránduló célpontok.
A Kyffhäuser emlékmű ( Kyffhäuserdenkmal ), más néven a Barbarossa emlékmű ( Barbarossadenkmal ), Vilmos császár emlékműve a Kyffhäuser-hegységben. 1890–96-ban építették fel a középkori Kyffhausen kastély helyén, Bad Frankenhausen közelében. A Kyffhäuser-emlékmű Németország harmadik legnagyobb emlékműve a Nemzetek csatájának emlékműve ( Völkerschlachtdenkmal ) után, amely a lipcsei 1813-as csata emlékére épült fel, és Vilmos császár emlékműve a Porta Westfalica-ban. Mindkettőt Bruno Schmitz építész tervezte ( 1858-1916 ).
Az emlékmű 81 méter magas a Kyffhäuserburgberg 439.7 méteres csúcsa alatt. Az emlékmű Kyffhausen német báró, középkori császári kastély romjaira épült. Stílusos módon emlékeztet a XII. – XIII. századi Hohenstaufen korszak kastélyaira és váraira. Az emlékmű felett egy 57 méteres torony áll, melynek a tetejére egy hatalmas birodalmi korona került. A torony tetejébe 247 lépcső vezet, ahonnan panorámás kilátás nyílik a Kyffhäuser-hegységre, az északi Harz-hegységre és a dél türingiai-erdőre. A szomszédos épületben a középkori Kyffhausen kastélyt és a Barbarossa legendát ábrázoló kiállítások találhatók.
Deutschen Reichskriegerbundes “Kyff- häuser” ( Kyffhäuserbund )
A Kyffhäuserbund egy 1918-1933 között működő szervezet volt a weimari korszakban, mely több mint 200 éves hagyományokkal rendelkezett. Olyan polgárok lehettek a tagjai, akik nem voltak büntetett előéletűek, elismerik a Konföderáció céljait és elkötelezettek az Alaptörvény mellett. Többségében azonban aktív tartalékosok, akik munkájukkal elősegítették a sport és a sportlövészet népszerűsítését, majd állami szinten sportlövészeti egyesületeket hoztak létre. Támogatták az elesett bajtársaik azon hozzátartozóit, akiknek erre szükségük volt. Vészhelyzetben az aktív katonai állománnyal együttműködve védelmi feladatokat láthattak el. A Kyffhäuserbund volt a legrégebbi Német Katonai Szövetség.
