A Birodalmi Tűzoltóság Érdemkeresztjének 1. osztálya

Leírás

Arany fokozat – 1. osztály ( 1938-tól bevezetett típus )

1936 – 1938 között az 1. osztály tűzős hátlapos tűzős változat volt.

1938. január 30-án Hitler módosított a rendeleten, miszerint és elsősorban egységesítette a méretet, így ettől az időponttól kezdve mindkét osztály 44mm-es, ezen kívül az 1. osztály aranyozott, a 2. osztály maradt ezüstözött.

Az 1. osztályt, csak kivételes esetekben adományozhatták, azok az aktív hivatásos és önkéntes tűzoltók kaphatták meg, akik kivételes erőfeszítéssel, életük kockáztatásával vetették bele magukat a tűzoltásba. Továbbá, azok a személyek, akik már kiérdemelték a Rettungsmedaille-t ( Életmentő Érdemérmet ), kiemelt adományozottként megkaphatták az új 1. osztályt. Az 1. osztály kimondottan ritka, mivel az adományozásukat 1943 februárjában leállították. Az új Kereszt a Hosszú Szolgálati Idő kitüntetés-családba tartozott, és az alapításával a tűzős változat gyártását és adományozását befejezték. Az új 1. osztályt az állandó, vagy részmunkaidős tűzoltó egyesületek azon tagjainak jutalmazására szolgált, akik kiemelkedő szolgálatot teljesítettek, és bátran helyt álltak a tűzoltások során. A tűzoltás során meghalt tűzoltóknak azonnali posztumusz adományozás keretében ítélték oda. Továbbá, a tűzoltó szervezeteknél kimagasló szolgálati eredményt felmutató magánszemélyek is megkaphatták, azonban, a háború kitörése után a németekkel megegyező feltételekkel a tűzoltóság szolgálatában álló nem németek is megkaphatták – jogosulttá válhattak az adományozásra. A légitámadások okozta tüzek oltásában való részvételt nemcsak a Tűzoltó Kereszt 1. osztályával, hanem a kardok nélküli Háborús Érdemkereszt 1.-, és 2. osztályával is jutalmazhatták.

Az 1944 szeptemberi német híradások szerint, az új, módosított 1. osztályból 147 darabot adományoztak. és sok ezer 2. osztályt a terrorbombázások alatt mutatott kimagasló tűzoltási érdemekért.

A 2. osztályt szakmai munkásságuk elismeréseként azoknak az aktív és önkéntes tűzoltóknak adományozták, akik betöltötték a 25 éves szolgálati időt. Az adományozási darabszám sok ezer, a terrorbombázások alatt mutatott kimagasló tűzoltási érdemek díjazásáért. A 2. osztályokat 1945-ig adományozták.

Háttér történet:

Wilhelm Frick belügyminiszter alapította 1936. június 22-én két osztályban. A jutalmazás célja a kitüntetendő érdemi szolgálatának elismerése a tűzeseteknél tanúsított bátorsága során. Az 1. osztályt automatikusan odaítélték a tűzoltónak ( posztumusz adományozás keretében ), amennyiben a szolgálata közben életét vesztette.

A Birodalmi Tűzoltóság Érdemkeresztjének formatervezője a berlini grafikus Herbert Knötel.

1938-ig mindkét osztály fémrésze ezüstözött, méretüket tekintve az 1. osztály lényegesen nagyobb: 58,5 mm és 49 mm közötti – hátlapja tűzős kialakítású – gyártója feltehetőleg Otto Schickle vagy Wilhelm Deumer.

Körirata: „FüR VERDIENSTE IM FEUERLÖSCHWESEN” – azaz „A tűzoltóság szervezetében szerzett érdemekért”.

Egy kis hátsó szándéka is volt a tűzoltóság nemzeti szintű kitüntetéseinek adományozására, mivel ez a kitüntetés-család felváltotta az addigi állami kitüntetéseket, és a kormány a közszolgálat eme fontos ágazatát is a nemzeti szocialista irányítás alá vonta. Az 1. osztály adományozására való felterjesztést Reichsführer-SS Himmler irodájának ( a tűzoltóságokat irányító német rendőrség főnökének ) kellett elküldeni, és a belügyminiszter hagyhatta jóvá. Hitler fenntartotta magának a jogot, hogy személyesen írja alá az 1. osztály adományozási okiratait. Az 1.-, és a 2. osztály adományozási okiratai formavilágukat tekintve megegyeztek. Az adományozási dobozok fekete műbőr, vagy műbőr hatású papír borítással készültek, felületük rücskös – pontozott mintázatú. Jelölést és/vagy a tűzoltóságra vonatkozó feliratokat nem tartalmaztak. a doboz felső -belső fele fehér szatén borítású, alsó – belső fele fekete bársony, melyen kialakították a kereszt elhelyezésére szolgáló mélyedést.