A Flak Tüzérségi Személyzetek Szakképesítési Jelvénye

A Flak Tüzérségi Személyzetek Szakképesítési Jelvénye.

A Luftwaffe kötelékébe történő belépéskor a legénységi és az altiszti személyi állományt egy-egy meghatározott katonai feladatkörre osztották be és képezték ki. A képzés sikeres elvégzését követően az állomány egyfajta megkülönböztető szakképesítési jelvényt kapott, melyet a szolgálati zubbony bal alsó felére kellett felvarrni és viselni.

Ezeket a jelvényeket 1935 májusában vezették be, majd még a háború kitörése előtt és azt követően további szakképesítési jelvényekkel egészítették ki őket. Összességében a Luftwaffe nem kevesebb, mint 39 különféle szakképesítési felvarrót vezetett be, melyeknek a fokozatait és/vagy besorolását a szélére varrt ezüst, vagy arany színű ( kiemelkedő teljesítmény – rendfokozat ) zsinór jelzett. Időnként a kiérdemelt jelvényekhez oklevél is járt.

A Flak egységek személyzeteinek készült felvarrót 1936. október 28-án vezették be, amely egy nehéztüzérségi légelhárítót tartalmazott. Azonban ezt, az 1-es mintát 1937. július 23-án lecserélték a fentebb látható 2-es mintára, amit 1937-1945 között adományoztak. Az adományozás követelménye minimum 9 hónap szolgálat egy állományban.

Alapanyaga kékes-szürke gyapjú, amely egy gépi hímzésű 88cm-es Flak üteget tartalmaz, amit sas szárnyakkal stilizált tölgyfalevelek vesznek körül. A tölgyfalevelek alsó találkozási pontján kapott helyet a horogkereszt.