Heer Flak Jelvény – LM – Lind & Meyer, Oberstein

Leírás

Ásott állapotban. A teljes hátlap szerelvényezés megmaradt, a zsanér működőképes.

Az ‘LM’ gyártójeles Heer Flak Jelvények egy igazi találós kérdés mindenki számára. Miközben a hátlapon láthatunk egy ‘LM’ gyártójelet, ettől függetlenül a gyártót nem ismerjük, vagyis manapság egyre többen Lind & Meyrer, Oberstein gyártóval azonosítják. Néhány tagadhatatlan párhuzamot fedezhetünk fel Hermann Aurich és az ‘LM’ gyártójeles Heer Flak jelvények között. Úgy tűnik, hogy a sas kialakítása teljes egyezést mutat, a hátlap kialakítása pedig megszilárdíthatja ezt a feltételezésünket.

Nagy valószínűséggel Aurich gyártotta a jelvényt egy alvállalkozónak, szerződésük alapján. Különös, hogy az eddig előkerült ‘LM’ Heer Flak Jelvények állapota szinte minden esetben igen viseltes, vagy ásott állapotú. Az ok, talán a gyenge minőségű hadi fémben keresendő.

Egy viszonylag nagyobb mennyiségű, ásott állapotú ‘LM’ Heer Flak Jelvény , ugyancsak ásott állapotú Afrika és Kréta felvarró az 1990-es években Breslau-ban került elő.

Ebből adódott a következő feltételezés, miszerint az ‘LM’ nem is ‘LM’, hanem 90 fokban elfordítva a jelvényt ‘BL’ lesz, ami viszont már Breslau is lehet. Breslau akár kézenfekvő is lehet, mert közel van Drezdához. Az ‘M’ alja zárt, és ez ugyancsak alátámaszthatja azt, hogy valóban nem egy ‘M’ betűvel állunk szemben.

Ezen kívül az is igaz, hogy Aurich jelvényét is el kell forgatni 90 fokban ahhoz, hogy a ‘H’ betűt valóban ‘H’ betűnek lássuk.

Más feltételezések szerint, egyetlen gyártó sem használta fel a városszékhelyét a logóiban. És ez is igaz.
Oberstein és Drezda között 577 km a távolság, ami ugyancsak nem jelent semmit, hiszen ismeretek olyan gyártók, melyek egy utcán belül, egy városon belül, egy régión belül, de akár 400-600 km távolságra is összedolgoztak.
Az ‘LM’ Heer Flak jelvények gyenge minősége talán a késői periódusra utalhatnak? Lehet, hogy Drezda bombázása után a megmaradt gyártósort áthelyezték egy biztonságosabb helyre, esetleg Oberstein-be?!
Ez is kézenfekvő állítás lehet, hiszen C.F. Zimmermann, Pforzheim ’20’-as gyártójeles Német Keresztjeinek gyártási jogát a megmaradt gyártósorral, a gyár lebombázását követően Otto Klein, Hanau-i gyára vette át. A Hanau és Pforzheim közötti távolság 139km.
A Vaskereszt 1.osztályait azért nem volt szükséges más gyártónak átadni, mivel a Kancellária elég beszállítóval rendelkezett még akkor is, ha néhány gyártó megsemmisült Németország bombázása és/vagy a szövetségesek előre nyomulása során.
És igen, az is tény, hogy a bombázás miatt olyan gyárakat igyekeztek megbízni a termeléssel, melyek védettebb régióban voltak, a szerződött gyártótól akár több száz kilométerre.