Leírás
A szürke, hideg téli estékre…….
Szép tartásban, 267 oldalas, kemény fedeles kiadás.
1945 Újév napja van Nyugat-Honsu tartományban, a hiroi légi támaszponton. Cubaki Josiro kapitány, a 4. repülőszázad parancsnoka gyűlésre szólít. Csend borul ránk, csak az eső kopog a tetőn. A kapitány engedélyezte, hogy leüljünk, amíg ő áll – karját összekulcsolja, szeme sötét és rezzenéstelen, szinte egyenként szúr fel tekintetének lándzsájára valamennyiünket.
Hosszú csend után zengzetesen szólal meg: “Végre elérkezett az idő. Nagy jelentőségű döntés előtt állunk.
Ismét szünetet tart, de én már érzem, közeledik – a félelem. Így még sohasem féltem. A halál jött közénk, a halál ölelt körül valamennyiünket, a halál kering körülöttünk: egyre erősebb. Milyen furán csengenek kapitányunk szavai: “Aki közületek nem hajlandó életét adni a nagy Nippon Birodalom isteni fiaihoz méltón, attól nem kívánjuk meg. Aki nem hajlandó elfogadni ezt a dicsőséget, az emelje fel a kezét……most!”
Újabb csend, a halál íze a szánkban. Az eső csendesült, már csak halkan szitál. Azután tétován, félénken felemelkedik egy kéz, majd még egy…öt, hat összesen. Nálam a döntés: választhatok élet vagy halál között. Hiszen így mondta a kapitány, nem? De valahogy…..hogyne, hát hogyne. Élni szeretnék! De a kezem….a kezem, reszketve az oldalamon marad. Fel szeretném emelni, de nem tudom: pedig a lelkem is szeretné. Gyáva vagyok? Gyáva? Nem tehetem!
Értékelések
Még nincsenek értékelések.