Páncélos Rohamjelvény Bronz fokozat – A.S. – Adolf Scholze, Gablonz

A III-as típusú Páncélos Rohamjelvények első és legjelentősebb gyártója Adolf Scholze, Gablonz. A cég a napjainkban is létezik. A II. Világháború után kénytelen volt áttelepülni a Baden-Württemberg-i Schwabish-Gmünd-be, ahol továbbra is a fém-, és műanyag ipari ágazatban tevékenykedik. A céggel folytatott közelmúltbeli kapcsolatfelvétel során megerősítették, hogy a cég logója mindig is az ‘A.S.’ volt, és továbbra is az. Az ‘A.S.’ gyártásának klasszikus időrendi fejlődése jól behatárolható a lemez tombaktól, a lemez cinken keresztül a tömör cink típusig. Ez pedig erősen ara mutat, hogy a III-as típus tervezéséért az Adolf Scholze cég lehetett a felelős.

A korábbi változatokhoz képest már csak azon tűnődhetünk, miért volt szükség egy új verőtő készítésére a 3.1.2-es típus gyártásához. Bár minden tekintetben rendkívül közel áll a korai tombak jelvény formatervéhez, az új füves terület, valamint a új gyártójel az mutatja, hogy az előlap és a hátlap is megváltozott.

Egy érdekes hiba figyelhető meg a gyártójelben. Az ‘A’ betű előtt és mögött is van egy-egy pont, majd az ‘S’ betű után is: ‘. A . S.’ Tehát, összesen három pont lett a kettő helyett: ‘A.S.’ A hátlap szerelvényezése megegyezik a 3.1.1-es típussal. Amíg, úgy tűnik, hogy a korai tombak típusokból csak Ezüst fokozat készült, a Bronz fokozatok száma dominál a 3.1.2 típusban, attól függetlenül, hogy meglehetősen ritkák. Továbbá, az előkerült cink Bronz fokozatok színtartása nem a legjobb, az esetek 95%-ban teljesen színvesztett, vagy csak nyomokban maradt meg a mélyebb felületeken a bronz színvilág. Ezeken a jelvényeken még hangsúlyosabb a korábbi típusokon is jól ismert koszorú hátlapi “kitöltése”. A zseniális zsanér-, és beakasztókampó konstrukció változatlanul használatban maradt.

Háttér történet:

A III-as típusú tervezést felhasználó három gyártó közül kettő beazonosítható: Adolf Scholze és Rudolf Karneth. Mindkettő Gablonz vonzáskörében működő cég volt. Az 1938. szeptember 29-i müncheni szerződés előtt Gablonz Csehszlovákia része volt.  1938. október 10-én Hitler a Német Birodalomhoz csatolta az úgynevezett Szudéta-vidéket, és ezzel együtt Gablonz városát is. Gablonz az üveg-, ékszer-, s fémgyártás jól ismert központja, így nem meglepő, hogy a Német Birodalom alatti Gablonz terület a kitüntetésgyártás fontos központjává vált. A Gablonz-, és annak vonzáskörében működő cégek közül a gyűjtők számára legismertebb az A.G.M.u.K. ( Arbeits Gemeinschaft für Metall und Kunstoff ) konzorcium. Ez a Gablonz-i székhelyű vállalatok konglomerátuma volt, amelyek szorosan együttműködtek egymással a kitüntetésgyártás során. Habár, a konglomerátum tagjait felsoroló hivatalos dokumentumok sosem kerültek elő ( feltehetőleg azért, mert a területet a szovjetek foglalták el és mindent fel-, és elégettek ) feltételezhető, hogy az LDO engedélyekkel rendelkező Gablonz-aalapú gyártók közül több ( talán a legtöbb ) tagja volt ennek az egyesülésnek. Az együttműködésük eredményét leginkább az A.G.M.u.K. által gyártott Közelharcpántok ( Nahkampfspange ) tanulmányozásai során láthatjuk. Ezeken a nagyon hasonló, de nem tökéletesen egyező változatok szinte végtelen sorát figyelhetjük meg. Bár, ezeknek a Közelharcpántoknak mindegyike viseli az A.G.M.u.K. gyártó jelet, a kisebb szerszámhibák, a beállítási és a hátlap szerelvényezési beágyazási megoldások eltérései, sőt, ezek felületkezelései azt mutatják, hogy különböző Gablonz-i székhelyű vállalatok vettek részt a gyártásban. Ezek a megfigyelések érvényesek a Páncélos Rohamjelvények esetében is, azzal a különbséggel, hogy még sohasem találkoztunk olyan Páncélos Rohamjelvényekkel, melyek az A.G.M.u.K. stílusjegyeket viselnek magukon. Ehelyett, a vállalatok egyéni logóikat, jelöléseiket használták fel a gyártás során. A III-as besorolású Páncélos Rohamjelvények egyediek, kezdve egy meglehetősen nagy sassal, amelynek kifejező fejkialakítása messze a szárnyvégek fölé emelkedik. A melltollazat és a szárnyak részletesek, és nagyon vékony lábakban végződnek. A sas, a  karmaival fogja a horogkeresztet, amely inkább magas, mintsem széles. Ez a feszített kialakítás végig követi az egész jelvényt, így a III-as típusú jelvények lényegesen magasabbak, mint az összes többi tervezési típus. Noha, nagyon jól megtervezett, és elképesztő módon figyeltek a részletekre, maga a páncélos viszonylag magasabban helyezkedik el a lánctalpain. Magas a toronykupola is, ami még jobban kiemeli az általános feszített képi hatást. Minden III-as tervezési besorolásba tartozó gyártó majdnem azonos koszorút, sast és páncélost használt, így ezek a jelvények az első pillantásra könnyen azonosíthatók a III-as típusú Páncélos Rohamjelvényekként. Az előlapon a füves terület már különbségeket mutat, és ez lehetővé teszi a gyűjtők számára, hogy minden jelvényt a megfelelő gyártóhoz rendeljen hozzá.