Munitionsvehrnichtung durch Feuerwerker der Wehrmacht und Schutzpolizei
A Luftwaffe tűzszerészei. A II. Világháború alatt a legtöbb bomba hatástalanítását a Luftwaffe végezte. A tűzszerészek átfogó kiképzést kaptak a bombák hatástalanítása terén. A háború késői szakaszában már brit mintára már csak kizárólag tapasztalt és vizsgáztatott tűzszerészeket alkalmaztak bombák hatástalanítására, akik egyedül dolgoztak.
A bomba hatástalanító osztag, vagyis a Sprengkommando-t egy tiszt, vagy altiszt ( Oberfeuerwerker ) vezette, alájuk volt beosztva 4 fő tűzszerész ( Feuerwerker ). A földdel borított bombák kiásását a hadifoglyokra bízták, mint a bűnözők, politikai foglyok, de nem a hadifoglyok. A megszállt területeken, az ott élőket is alkalmazták a kiásási feladatokra. A fogva tartottakat a Luftwaffe őrei őrizték. Leírások alapján úgy tűnik, hogy a Luftwaffe őrszemélyzete és a politikai foglyok között jó volt a kapcsolat.
1945 óta csak Berlinben több mint 10,000 tonna bombát, gránátot és egyéb lőszert távolítottak el, és semmisítettek meg tűzszerészek.
2013-ban egy szovjet II. Világháborús rombolóbombát találtak Berlin központjában, ami több órán keresztül akadályozta a forgalmat, sőt, vonat járatok törléséhez is vezetett. 75 évvel ezelőtt az ilyen fel nem robbant lövedékek megsemmisítését szükség esetén a berlini tűzszerészek néhány perc alatt a helyszínen megoldották. Ennek oka nem a hozzáértő tűzszerészek hiánya, hanem a teljesen eltérő keretfeltételek voltak, hiszen 1945/46-ban a berlini kormányzati negyed szinte teljesen megsemmisült, így egy esetleges robbanás nem okozhatott további károkat. A házak többsége vagy súlyosan megsérült, vagy romokban állt.
Manapság teljesen más a helyzet. Egy ilyen robbanás millió Euro-s károkat okozhatna. Például München Schwabing kerületében egy jól karban tartott házban 25 millió Euro-s károkat okozott egy 250 kilós bomba felrobbanása. Szerencsére a ház statikai részei nem sérültek meg. A beépített savgyújtó kiszámíthatatlan és instabil. Szakértők egybehangzó véleménye szerint, a Németországra ledobott bombák 20%-a nem robbant fel. A RAF és az USAAF hivatalos jelentései szerint 1940-1945 között mintegy 45,500 tonna bombát dobtak le az akkori főváros területére. Teljesen pontos információkat azonban lehetetlen megszerezni, hiszen a precíz német légvédelem tucatjával semmisítette meg a támadó gépeket. Ennek következtében a pilóták bombázógépeikkel, rakományaikkal és bombázónaplóikkal együtt megsemmisült. A becsléseket így sok esetben a légibázisokon történő megfigyelésekre alapozták.
Ezt a hatalmas mennyiséget pedig nem tartalmazza a szovjet bombázók által 1941. augusztusa és 1945 áprilisa között ledobott több száz tonna bomba, és a ‘berlini csata’ utolsó két hetében , a Vörös hadsereg által kilőtt és ledobott bombák sokkal nagyobb mennyisége. Erről még komolyabb számítások sem készültek. Amennyiben a szakértők becslései helyesek, akkor akár 40,000 tonna brit, amerikai, és szovjet bombát is ledobhattak Berlinre. Így a fel nem robbant bombák száma 10,000 tonna is meglehet. Ezen kívül figyelembe kell venni a németek által bevetett, de nem szándékosan fel nem robbant/robbantott bombák számát is. Néhány, az 1940-es korai légitámadások során, a berlini légvédelmi hivatal által készített jelentés szerint, a német légvédelmi gránátok nagyobb károkat okoztak a német értékekben, mint az ellenség bombái. Ez az arány 1940 őszétől, de különösen 143. januárjától jelentősen megváltozott.
A kortárs történész, Laurenz Demps a „Luftangriffe auf Berlin“ című dokumentumfilmjében kitűnő dokumentumfilmet készített a német városok elleni bombázásokról és terror bombázásokról, szoros együttműködésben a berlini Állami Archívummal.
A fel nem robbant lövedékek megsemmisítését és felszámolását az erre a célra létrehozott alakulatok, az úgynevezett Sprengkommando-k hajtották végre, amelyek állománya 1943-tól túlnyomórészt koncentrációs táborok rabjaiból állt. Nekik kellett eltávolítani a detonátorokat és/vagy egy halomba pakolni több bombát, majd a helyszínen felrobbantani azokat. Noha a fényképezésük szigorúan tilos volt, azért néhány fotó fennmaradt a csíkos ruhás rabokról munka közben.
A harmadik Birodalom kapitulációját követően a legfontosabb feladat továbbra is a romeltakarítás mellett a fel nem robbant bombák hatástalanítása maradt. A berlini rendőrség feljegyzései szerint 1945 utolsó két negyedévében és 1946 teljes időszakában 2,152 tonna bombát hatástalanítottak és/vagy robbantottak fel. Ez körülbelül egy tehervonat 145 kocsiját töltötte volna meg egy időben.
Évente akár 320 tonna bomba Nyugat-Berlinben:
Az 1947-1990 közötti évekre csak Nyugat-Berlinre vonatkozóan vannak pontos adatok. Ennek sok köze volt a város megosztottságához és a rendőrséghez. Az amerikai, a brit és a francia szektorban mintegy 5,500 tonna lőszert, fegyvert és háborús felszerelést távolítottak el, amíg a város újra nem egyesül. Ez a munka az 1950-es években érte el csúcspontját, amikor az újjáépítés során számos törmeléktől tisztították meg a várost. A statisztikák évi 200 és 320 tonnát tesznek ki, az abszolút kiemelkedő csúcs az 1955-ös adat.
1991 óta egységes kritériumok szerinti statisztikát vezetnek Berlinben. 2011 végére mintegy 1,250 tonna robbanóanyagot, lőszert, fegyvert és egyéb háborús felszerelést hatástalanítottak és távolítottak el Berlinben.
Nyilvánvalóan manapság már nem túl sok a fel nem robbant bomba mennyisége, de természetesen senki sem tudja ezek jelenlegi számát, hiszen a fel nem robbant légvédelmi gránátok mennyisége ugyanolyan homályos becslés, mint a szovjet tüzérségi aknák száma a berlini csata során.
Ezen kívül senki sem tudja, hogy a Wehrmacht és a Waffen-SS által, a háború utolsó napjaira felhalmozott és tárolt lőszerkészlet hol lehet. Tekintettel ezek pusztító erejére, az óvatosság lehet a legjobb taktika.
A tűzszerészek Lovagkeresztesei:
- Oberleutnant Egon Aghta – Lovagkereszt 1945. február 3. / Tölgyfalomb ( 778-dik adományozott ) 1945. március 12. Hauptmann der Reserve / Führer eines Sprengkommando im Luftgau III Berlin
- Oberfeldwebel Karl Kudla – Lovagkereszt 1945. április 18. / Feuerwerker eines Sprengkommando in Berlin/Luftgau-Kommando III.
- Oberfeldwebel Siegfried Rieger – Lovagkereszt 1945. április 18. / Sprengkommando der Luftwaffe I/III im Luftgaukommando Berlin
- Hauptmann Heinz Schweizer – Lovagkereszt 1943. június 28. / Führer Spreng-Kommando der Luftwaffe I/IV Ratingen/Düsseldorf
- Oberfeuerwerker Karl-Anton Thomas – Lovagkereszt 1945. április 21. / Sprengkommando der Luftwaffe 2./VI.
További két személy kapta meg a Lovagkeresztet, akik nem rendelkeztek hivatásos tűzszerész képzettséggel és beosztással:
- Jacob Hoffend – Lovagkereszt 1945. február 7. / NSDAP-Ortsgruppenleiter (ehrenamtl.) in Köln – 1,892 darab bomba hatástalanításáért.
- Wilhelm Sitt – Lovagkereszt 1945. február 7. / Führer eines Btls. D. Kölner Volksturmes und Abschnittsleiter (ehrenamtl.) im Gau-Org. Amt der NSDAP-Gauleitung Köln-Aachen. – több száz bomba hatástalanításáért.
