Barangolások a Nagyvilágban: Luzern – Az Oroszlán-emlékmű
A világ legszomorúbb, és legmegindítóbb szobra. A Luzern-i oroszlán.
A tragikus szikla története.
1792. augusztus 10-én a párizsi Tuileries-palotát megrohamozták, és a svájci gárda több, mint 700 katonáját lemészárolták.
A Luzern-i oroszlán Svájc szívében található, melyet átitat a történelem. Az oroszlán, mely egy pajzson haldoklik, élete utolsó gyötrelmes pillanatait éli meg, egy fajta szívszorító óda a svájci gárda azon katonáiról, akik életüket adták az 1792-es francia forradalom idején.
Ez idő alatt 760 svájci gárdistát öltek meg, miközben munkaadójukat, XVI. Lajos királyt védték. A történelem során, annak ellenére, hogy Svájc semleges ország volt, a Svájci Gárdát zsoldosként vetették be, és Európa-szerte több uralkodót is szolgáltak. Köztudott volt, hogy megbízhatóak, és rendíthetetlenül hűségesek voltak.
Az emlékművet Bertel Thorvaldsen dán szobrászművész tervezte meg, és Lukas Ahorn német kőfaragó véste bele a sziklába. 1819-ben tervezték, Ahorn pedig 1821-ben fejezte be.
Karl Pfyffer von Altishofen svájci gárdista, aki a mészárláskor pont szabadságon volt, megbízta a művészeket, hogy készítsék el az emlékművet és állítsanak emléket az elesett bajtársainak.
A vésett mottó: Helvetiorum Fidei ac Virtuti, azaz ‘A svájciak hűségének és bátorságának”. Az oroszlán alatt pedig az elesett gárdisták névsora látható.
1882-ben a Luzern-i oroszlánt megnyitották a nagyközönség előtt, és azóta a város egyik kihagyhatatlan látványossága.
Mark Twain ‘a világ legszomorúbb és legmegindítóbb kődarabja’-ként jellemezte. Ha előtte állsz, és megérted az oroszlán gyötrelmeit, annak minden apró részletével együtt, akkor biztosan megérted, miért tették, amit tettek.
