Alapított, de már gyártási fázisba nem került kitüntetések: A Luftwaffe Páncélos-, és számozott Páncélos Rohamjelvényei.
A csatolt képeken látható eredeti, korabeli 1945 elején adományozott Luftwaffe Páncélos Rohamjelvények adományozási okiratait aláírta: Generalmajor Hanns-Horst Necker.
Das Panzerkampfabzeichen der Luftwaffe
1944. november 3-án Hermann Göring megalapította a Tankcsata Jelvényt, közismertebb nevén a Luftwaffe Páncélos Rohamjelvényét elismerésül a Luftwaffe szárazföldi hadosztályok heroikus küzdelmét. Az alapítás időpontjáig a Luftwaffe alakulatok kizárólag a Heer Páncélos Rohamjelvényt kaphatták meg. A rendelet szerint két fajta jelvény került volna gyártásra.
A kiérdemlés követelménye is megegyezett a Luftwaffe Földharc Jelvény és a Heer Páncélos Rohamjelvény kiérdemlésének kritériumaival: 3 egymástól független napon történő 3 győztes bevetésért és/vagy az állások sikeres megtartása az ellenség támadási alatt. Vesztes ütközetekért nem volt adományozható.
Az első típus esetében a tölgyfalevél koszorú ezüst színű, a Luftwaffe sas matt ezüst színű, amíg a páncélos fekete. Ezt a változatot kapták volna
  • a tankok parancsnokai
  • lövészek
  • gépjármű vezetők
  • rádiósok
  • kisegítő személyzeteik mint például a szerelők és az orvosi egységeik tagjai
A kettes típus esetében a tölgyfalevél koszorú már fekete, a Luftwaffe sas matt ezüst színű és a tank is fekete. Adományozottjai:
  • a páncélgránátosok ( frontvonalbeli )
  • a páncélozott gépjármű megfigyelő személyzetei
  • az orvosi egységek tagjai
A tervezet szerint a jelvényt adományozási tasakban adták volna át az adományozottnak. A tasak előlapján a jelvény hivatalos nevével. Az adományozási okirat tartalmazta a katona nevét, rangját és alakulatát. A bal alsó sarokban a pecsét, jobb alsó sarokban pedig az adományozó parancsnok aláírásával.
Viselésének helye a zubbony bal zsebe. A miniatűr változatokat civil ruhára tervezték ugyanúgy, mint bármely más haderőnemi jelvény esetében ez már megszokott volt.
1944. november 10-én a rendeletet módosították és megalapították a Luftwaffe Páncélos Rohamjelvény számozott változatait: 25, 50, 75, és 100. A számozott jelvényeket 7mm-el nagyobbakra tervezték, ugyanúgy mint ez megfigyelhető a Páncélos Rohamjelvények számozott változatai esetében is.
Adományozásra és tervezetre már nem kerültek.
Az 1957-es változat:
Rudolf Souval, aki Steinhauer & Lück és Wilhelm Deumer mellett megkapta a jogokat a Bundeswehr-től arra vonatkozóan, hogy az 1957-es sorozat hivatalos beszállítója legyen, kihasználta az alkalmat és elkezdte gyártani a horogkereszttel ellátott változatokat is. Souval, aki nagyon sok haderőnemi jelvény beszállítója volt a Harmadik Birodalomnak, nagy eséllyel igen jól informált lehetett a tekintetben, hogy a Kancellária milyen típusú jelvények bevezetését tervezte a háború vége felé, és melyik tervezetek nem jutottak már el a gyártási fázisig.
A késői alapítás miatt nagy valószínűséggel kizárólag prototípusa készülhetett a jelvénynek. Eddig hiteles eredeti Luftwaffe Páncélos Rohamjelvény nem került elő.
Néhány honlapon és régebbi szakkönyvekben/ismeretterjesztő könyvekben az olvasható, hogy az ott bemutatott jelvény az egyik eredeti a kevesek közül, de ez nem igaz.