A Neten biztosan sokan felfigyeltetek erre a fotóra, de a történetet nem biztos, hogy mindenki ismeri:
Chiang Wei-kuo ( 1916. október 6 Tokió/Japán -1997. szeptember 22. Tajpej/Tajvan )
Amikor a Wehrmacht 1938. március 12-én bevonult Ausztriába, egyik katonája kitűnt a többi közül, de nem a magassága miatt.
A 21 éves őrmester kadét a Jäger Regiment 98 kötelékében teljesített szolgálatot, de az ázsiai vonásai és a fekete haja egyből felkelthette az idegenek figyelmét. A katona neve Chiang Wei-kuo, és a kínai uralkodó Chiang Kai-shek adoptált fia volt.
Vér szerinti édesapja, Dai Jitao az uralkodó legközelebbi munkatársa és bizalmasa. Chiang Wei-kuo házasságon kívüli kapcsolatból született, édesanyja japán nemzetiségű volt. Az uralkodó 3 éves korában örökbe fogadta a kisfiút, és nagy szeretetben nevelte fel. Ehhez hozzájárult Chiang Wei-kuo nagyszerű emberi jellemmel, de jó megjelenéssel is rendelkezett.
1934-1936 között Chiang Wei-kuo a kelet kínai városban, Suzhou-ban, a Dongwu Egyetemen fizikát tanult, miközben beiratkozott egy tartalékos tiszti tanfolyamra is. 1937. szeptemberében fejezte be a tanulmányait. Az uralkodó ebben az időben erős német szimpátiát táplált magában, ezért nevelt fiát Németországba küldte, ahol fejlettebb katonai kiképzést kaphatott.
Chiang Wei-kuo a müncheni Katonai Akadémia kadét hallgatója lett, majd nem sokkal később, 1938. március 12-én már egy, az Ausztria határa felé robogó teherautó platóján találta magát. Nem került sor harcra, így többek között Chiang Wei-kuo-nak, ahogy a többi tisztjelölt társának a feladat az lett, hogy részt vegyen és segítséget nyújtson az osztrák hadsereget a Wehrmacht-ba beépíteni.
A Szudéta-vidék visszacsatolásában már nem vett részt.
1939 nyarán diplomázott, néhány héttel Lengyelország lerohanása előtt. A kínai hatóságoktól felkérést kapott, hogy megfigyelőként kapcsolódjon be az invázióba az Odera-folyónál az egyik német hadosztály kötelékében, közel a lengyel határhoz.
Megfigyelései végeztével Berlinbe utazott, majd jelentést tett a kínai követségen. Mindig is sajnálta, hogy nem vett részt a megszállásban. A követségen új parancsot kapott, miszerint haladéktalanul az Egyesült Államokba kellett utaznia továbbképzésre.
Előszőr Alabamában, a Haditengerészet Hadtörténeti Iskolájába lépett be, de miután az amerikaiak megtudták, hogy páncélos kiképzést is kapott Németországban, áthelyezték a Fort Knox-ban állomásozó páncélos haderőhöz. 1940-ben tért vissza Kínába. Később páncélos egységeket vezetett a japánok ellen.
Az 1945-ös győzelem után Chiang Kai-shek mellett a kommunistákkal folytatott polgárháborújában is részt vett. Amikor ez a konfliktus is véget ért Chiang Kai-shek 1949-es vereségével, követte az uralkodót Tajvanba.
Az 1990-es évekig nagy szerepet játszott a szigetország hadseregének irányításában és a politikában, majd egyre jobban háttérbe szorult.
A II. Világháború befejezését és a Bundeswehr megalakulását követően Kína újra felvette a kapcsolatot Németországgal, majd tiszteket küldtek továbbképzésre a Bundeswehr-hez. Ezen kívül az 1964-1972 közötti időszakban összesen 18 tajvani tisztet is elküldtek Hamburgba, 1 éves továbbképzésre.