Gebirgs Artillerie Megemlékezési Söröskorsó

Gyűjtemény kiegészítők:

Gebirgs Artillerie Megemlékezési Söröskorsó

Kiváló állapotan, nem repedt, nem sérült és nem javított.

Gyönyörű, színes illusztrációval a korsó oldalfalán, a fedélen dupla matricás rohamsisak, a fedélnyitófül pedig egy birodalmi sas.

Háttértörténetek:

A tradicionális német söröskorsó ( Stein ) története

A német söröskorsók Németországot és annak hagyományait szimbolizálják. Hihetetlenül egyedi stílusjegyekkel rendelkeznek, sok közülük meghatározott régiókra és korszakokra jellemzők, ezáltal könnyen azonosíthatók.

“A német söröskorsó elkészülése mögött – minden részelemének az elnevezésétől a fedeléig – oka van és ott vibrál az érinthető történelem.”

Honnan származik a “Beer Stein” kifejezés?

A Stein szó német eredetű. Ausztriában, Németországban és a világ számos részén “Beer Stein”-nek nevezik őket, aminek közvetlenül lefordítva nincs túl sok értelme. Technikailag “Beer Steinzeugkrug” néven kellene nevezni őket, azonban a neveket általában lerövidítik a könnyebb szóhasználat érdekében. A “Beer Steinzeugkrug” szó szó szerint kőedény korsót jelent, amíg a lerövidített ‘Stein” azt jelenti, hogy “kő”. A szó másik etimológiája a Stein Krug ( kőkorsó-kőbögre ), vagy a Steingut ( kő áru ) szavakból származik. A Stein-ek mindenképpen a söriváshoz használt korsók. Készülhettek cserépből, ónból, fából, kerámiából, kristályból porcelánból, mázas edényből, ezüstből vagy üvegből. Fogantyúval rendelkeznek és csuklós fedelük van. A Stein lehet hagyományos, ezred-szerű, foglalkozási ( magát a foglalkozást ábrázolja ), karakteres ( figurális ) vagy domborműves ( háromdimenziós ). Lehetnek régiek, újak, reprodukciók, vagy limitált kiadások. A Stein-ek tipikus térfogata 0,03 és 0,5 liter között van, de 32 literes ritkaságok is ismeretek. A Stein-ek gyakran témákat tartalmaznak, például karácsony, vadonélő állatok, kutyák, katonaság, sport, halak….stb. Egy adott sorozatban több Stein is lehet egy témán belül. Az európaiak gyakran szövegeket véstek a tetők fedelébe, hogy megemlékezzenek bizonyos alkalmakról: születésnapokról, évfordulókról, sporteseményekről, esküvőkről, nyugdíjazásról….stb.

A sörkőből inni kicsit szokatlanul hangzik, ugye?!

Amikor az emberek a “Beer Stein”-re gondolnak, sokféle ivóedényre gondolhatnak. Beleértve az Oktoberfest ünnepségein gyakran előforduló nagy üvegkorsókat, a kis fémkorsókat, vagy a dekoratív, festett agyagkorsókat ( Stein-eket ). Technikailag ezeket mind helyesen Stein-nek nevezik, még akkor is, ha nem kőből készültek.

Mi a történet a német söröskorsók formavilága mögött?

Az üvegformák feltalálásával, az anyagok és a fémgyártás népszerűségének növekedésével az üvegek kialakítása sokszor változott az elmúlt évszázadok során. A XIV. század előtt kőkorsók, kőbögrék rendkívül hasonlók voltak az egész világon. Az agyaghenger korsók – néha fogantyúval – egyszerűen színezett vagy bonyolult mintákkal maratott kivitelben készültek. Az évszázadok során számos stíldíszítési stílust és technikát fejlesztettek ki, melyek további változatosságot kínáltak a Stein-ek piacán.

1348-ban a bubópestis megérkezett Németországba. A nagy éhínség után a pestis halálozási hullámot hozott magával Európában, és vele együtt hozta a legyeket is. Azzal a korai elképzeléssel, miszerint a pestist a rovarok okozzák és terjesztik, a szigorú karantén intézkedések és a betegség további hullámai miatt a német kormány úgy döntött, hogy higiénikusabb gyakorlatokat kell bevezetni az étkezési és ivóhelyeken. Ezek a higiéniai gyakorlatok tartalmazták azt a törtvényt, miszerint minden ivóedényt le kell fedni, hogy ne vonzzák a rovarokat. Így jöttek létre a ma ismert hagyományos fém fedeles korsók.

Az egyéni katonai szolgálati emléket állító “Regimental” söröskupák a császári Németországból származnak, és a XIX. század végére nyúlnak vissza. Pontosan az 1840-1871 közötti francia-porosz háborúkig. A háború után az újonnan szervezett Német Birodalmi Fegyveres Erőket hat ágazatra: gyalogság, tüzérség, lovasság, felderítők gyarmati őrség, utánpótlás – osztották fel, valamint kicsit később a haditengerészet.

A katonai szolgálat kötelező volt, és megtiszteltetésnek számított. Emlékezetes volt a tartalékosok aktív szolgálati időszakának sikeres befejezése. A Stein-eket erre a célra is gyártották, és egyfajta verseny alakult ki a Stein-gyártó piacon belül, hogy a katonák egyéni specifikációi szerint díszített Stein-eket tudjanak kiválasztani. A díszítések általában kiképzést, vagy harci jeleneteket ábrázolnak. Az ónmunka általában minőségi, tartalmas, és szépen kidolgozott.

A német katonaság sorkötelesei beépítették a szolgálati idejükre vonatkozó használati tárgyakat a német kutúra ikonikus részébe. Ezek az Abteilung, Regiment…stb korsók egyediek, kézzel festettek, és arra az egységre utalnak, amelyben az adott katona szolgált, valamint időnként a szolgálati időpontot is tartalmazza. Kiváló minőségű német porcelánból készültek, igényesen díszítették őket, és néhány esetben még az egység összes tagjának a nevét is tartalmazzák. Úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat az I. Világháború során egyedülálló volt a német hadseregben. Azonban, az 1918-as fegyerszünet és a Versailles-i békeszerződés értelmében 250,000 amerikai katona vonult be Németországba a Rajna-vidék megszállásának részeként, majd 1923-ig ott is maradtak. Ebben az időszakban az amerikai csapatok “felfedezték” az ezredek sörét, és elkezdték beépíteni ezt a német hagyományt a saját szolgálataikba. A szolgálatot, egységet vagy a különleges eseményeket tükröző söröskupák hamarosan általánossá váltak az Egyesült Államok hadseregében is. Ez a hagyomány folytatódott a II. Világháború alatt és után, majd a háború utáni Európában is folytatódott a gyártás, hogy elősegítsék a lerombolt német gazdaság felpörgetését.