A megalapított, de már gyártási fázisba nem került kitüntetések:
A Kriegsmarine Harci Pántja:
Dönitz admirális 1944. november 19-én alapította meg a Haditengerészet Harci Pántját. Az elfogadásra került forma tartalmazta a horogkeresztet és a nemzeti sast. A hajókon készített változatok azonban nem tartalmazzák sem a birodalmi sast, sem pedig a horogkeresztet.
Az 1944. november 19-i alapítási rendelet:
“A frontvonalban végzett kimerítő, kemény munka elismeréseként megalapítom a Marine Frontspange Bronz fokozatát, mint a Kriegsmarine harci kitüntetését.”
1945. március 21-én egy kiegészítést adtak ki:
“A Marinefrontspange még nincs raktárkészleten. Amint a szállítás dátuma realizálódik, azt közzé tesszük az O. T. B.-ben ( Ostseetagesbefehl ).”
A kapituláció előtt egyetlen Pánt sem készült el. Az adományozottak 1945. május 1-től ideiglenes adományozási okiratokat kaptak, ennek eredményeként a katonák a hajókon készítették el saját Pántjaikat. Az ideiglenes adományozási okiratok ismeretek, a privát készítésű Pántok viselési fotói ugyancsak ismertek.
A kitüntetés késői alapítása feltételezi, hogy az adományozásokkal a harci morált akarták emelni. A kiérdemlés követelménye olyan frontszolgálati teljesítmény, és/vagy személyes bátorság front körülmények között, amelyért az addig alapított kitüntetések nem adományozhatók, viszont a már alapításra került kitüntetések kritériumának ötszörös teljesítményét kellett elérni. Adományozhatóvá tették az összes haditengerészeti egységnek – kivéve a tengeralattjáró személyzeteknek -, akik már rendelkeztek egység szintű megkülönböztető Hadműveleti Harci Pánttal.
Ismert tény, hogy a Prinz Eugen hadihajón a katonák saját kezűleg készítettek ilyen Pántokat ( a birodalmi sas és a horogkereszt nélkül ) a háború utolsó napjaiban, de hivatalos adományozásuk, csak adományozási okiraton létezett. Ezek a gyenge minőségű öntött típusok is extrém ritkának számítanak. Érdekes módon 1957-es változatuk is létezik, melyet Steinhauer & Lück, Lüdenscheid készített.
