Hitler 1-es számú Arany Pártjelvénye: Elsőnek lenni jó.

Az első és egyben a legfontosabb kérdés, hogy milyen szám lehetett Hitler Arany Pártjelvényének hátoldalán. Több a közelmúltban előkerült Arany Pártjelvény rendkívüli árakat tartalmazott, mivel mindegyiket Hitlerhez kötötték. Sajnos, ezekben a Hitler személyéhez kötött jelvényekben egy dolog volt a közös, a hátlapon egy ‘7’-es szám szerepelt. A legnagyobb probléma ezzel csak az, hogy Hitlenek sosem volt a 7-es szám a párttagsági száma, mivel az övé az 1-es volt. Honnan ered ez a mítosz, amely végül lebuktatta a hamisítót?!

Amikor Hitler csatlakozott a Deutsche Arbeiter Partei-hez ( DAP ), azaz az NSDAP elődjéhez, hivatalosan az 555-ös tagsági számot kapta meg. Valójában az 55-dik tagja volt ennek az apró pártnak, de a párt rutinosan 500-as tagsági számmal kezdte meg a tagsági szám kiosztását, hogy nagyobbnak tűnjön a párt. Hitlert a “Parteigenosse 7” néven emlegették, mivel ő volt a D.A.P. végrehajtó bizottságának 7-dik tagja, de nem ez volt a tagsági száma. Az 1920. január 1-én kiállított tagsági igazolványában jól látható az 55-ös tagsági szám. Hitler szerette azt hangoztatni, hogy a DAP 7-dik tagja volt, mielőtt a puccs után feloszlatták, majd 1925. február 27.én újra alapították a pártot. Hosszasan szeretett arról is beszélni, hogy valójában ő alapította meg a ‘mozgalmat’, és hogy mielőtt 1920-ban csatlakozott a Deutsche Arbeiter Partei kötelékéhez, az akkor még csak egy kis csoport volt, aki egy sörözőben vizionáltak. Számos beszédet tartott a ‘régi harcosokról’ és arról, hogyan alapította meg az NSDAP elődjét, a DAP-t. A történelme újra írásának része volt az is, hogy mindennek a központi figurájává tegye önmagát. Így ez a valótlanság hangozz el a Mein Kampf-ban is, miszerint a régi DAP 7-es számú tagja volt, így ezt követően gyakran többen is megismételték, többek között Bulloch is az első nagyobb Hitleri önéletrajzban.

Hitel 1925-ben kapta meg az NSDAP 1-es Arany Pártjelvényét, miután a Landsberg-i börtönből kiszabadult az NSDAP újra alapítását követően. Amikor 1925 februárjában újra alapították az NSDAP-t, Hitler bejelentette, hogy visszavonják az összes régi párt tagságot, – beleértve a sajátját is -, és mindenkit új számok beszerzésére kért fel. Ekkor szerezte meg az 1-es számot, ami azt jelképezte, hogy ő maga az irányító. Ennek oka az volt, hogy mindig is voltak riválisai az NSDAP vezetésében. Ez azt is lehetővé tette a számára, hogy központosítsa a párt pénzügyeit, Franz-Xaver Schwarz pártpénztárossal, a későbbi RZM vezetőjével, aki végső soron is az Arany Pártjelvény hivatalának felelőse is volt.

1940 januárjában Anton Drexler, a DAP valódi alapítója levelet írt Hitlernek, amelyben felszólította, hogy hagyja abba ezt a DAP-s 7-es tagsággal kapcsolatos magyarázatait. A levél, ami meg lett fogalmazva, de sosem lett elküldve Hitlernek:

“Senki sem tudja jobban, mint ön Fürerem, hogy sosem volt a 7-dik tagja a pártnak, legjobb esetben a 7-dik tagja volt annak a bizottságnak, amelybe felkértem, hogy csatlakozzon toborzási igazgatónak. Köztudott, hogy néhány éve panaszt tett a pártirodánál, hogy az első hivatalos DAP pártigazolványát, melyet jómagam és Schlüssler írt alá, ön szerint meghamisították, ennek okán az 555-ös tagsági számot töröltette és beíratta a 7-es tagsági számot.”

(lásd: Kershaw, Hitler: Hubris 1889-1936, Penguin Books, 127. o.).

Drexler-t az bosszantotta, hogy Hitler lekicsinyli a szerepét, mivel ő volt a DAP valódi alapítója. Drexler-t is figyelmen kívül hagyta és félrelökte Hitler, amikor megalapította az új NSDAP-t. Drexler nem panaszkodott azért, hogy Hitler megszerezte az NSDAP 1-es tagsági számát, csak az zavarta, hogy folyamatosan a 7-es tagságát bizonygatta, miközben az 555-ös volt a hivatalos DAP-s tagsági száma.

Hitler Arany Pártjelvénye:

Hitler Arany Pártjelvényének számos valódi – eredeti példánya létezik magángyűjteményekben. Ennek oka, hogy Hitler különböző helyeken, és különböző ruháin tartott pártjelvényeket. Az egyik ilyen hely a müncheni lakása volt, ahol a barna ingje a Vér Rend Medáljával együtt került elő. Az Arany Pártjelvényeinek a hátlapján az 1-es szám szerepel., azonban gyártó és egyéb jelzéseket nem tartalmaznak. Fénykép felvételek azt bizonyítják, hogy Hitler csak 1936-tól kezdte el viselni az Arany Pártjelvényeit. Feljegyzések szerint a szabványos kiadású Arany Pártjelvényeit a későbbiekben valódi aranyra cserélte le.

A Hitler személyéhez tartozó Arany Pártjelvény hamisítványokat mindig jó történetekkel burkolják körbe, melyben igyekeznek alátámasztani származásukat, ezzel megindokolva az árat. Kettő, a közelmúltban előkerült hamisítvány története szerint, Hitler életének két fontos eseményének helyéről származnak.

Az első ilyen történet Meissner-t, az elnöki kancellária vezetőjét és állam minisztert érinti. Meissner karrier bürokrata és a háború túlélője volt. 1920-tól vezette az elnöki kancelláriát a Weimar-i korszakban von Hindenburg alatt, majd Hitler szolgálatába állt. Állítólag egy találkozón, ahol Meissner-rel folytatott beszélgetést, Hitler meglátta, hogy Meissner nem viseli az Arany Pártjelvényét, ezért kitűzte rá a sajátját. Egy aukciósház 2001-ben egy kis méretű Fuess-szerű Arany Pártjelvényt adott el ezzel a történettel és a 7-es tagsági számmal a hátlapján. Azonban, Meissner sosem csatlakozott az NSDAP kötelékéhez, ellenben 1937-ben megkapta a saját Arany Pártjelvényét.

Az 1937. február 1-i Völkischer Beobachter dél-német kiadásának részlete:

“Tekintettel a párttagság névjegyzékének várható újra nyitására, a Führer első lépéseként ebben a vonatkozásban személyesen hajtotta végre a kabinet azon tagjainak felvételét a pártba, akik eddig nem tartoztak a kabinethez, és egyúttal átadta nekik az Arany Pártjelvényt, a Párt legfelsőbb díszjelvényét, emellett a Führer az Arany Pártjelvényt adományozta Baron von Fritsch vezérezredesnek, Dr. Raeder fő admirálisnak, a porosz pénzügyminiszternek, Popitz professzornak; valamint Dr. Meissner államtitkárnak, továbbá az elnöki kancellária főtitkára A Führer Arany Pártjelvényével tüntette ki a párttagokat, mint Dr. Lammers államtitkárt, Funk államtitkárt, Körner államtitkárt és Milch-t a légierő államtitkárát .”

Lehetséges, hogy az eset megtörtént, azonban a jelvény, amely felbukkant az aukciósházban és eladták ezzel a történettel, egyértelműen a hátlapján egy 7-es számot tartalmazott, de nem Fuess gyártású számstílust tartalmazott. Nincsenek ismert fényképek arról, hogy Hitler valaha is kis méretű Pártjelvényt viselt volna, és nem valószínű, hogy valaha is viselt. Civilben Hitler kis sast hordott a hajtókáján, és az első években az egyszerű NSDAP Párttagsági kitűzőjét viselte.

A fenti 30,5mm-es jelvényt a közelmúltban szintén elképesztő összegért árverezték el, azzal a címszóval, hogy Hitler állítólag Magda Göbbels-nek ajándékozta 1945. április 17-én a berlini bunkerben. Nem kevesebb, mint Hitler személyes inasától, Heinz Linge-től és Heinrich-től származó eskü alatt tett nyilatkozatokkal támasztották alá a hitelességét. Hoffmann, Hitler személyi fotósa tanúsítása szerint ezt a jelvényt 1937 körül készítették és egészen 1945-ig viselte is. A jelvény 750-es arany fémjelzést tartalmaz ( tömör arany ) Hitler gumipecsétes aláírásával, ami az Anyasági Kereszt hátoldalába is bele lett préselve, továbbá a ‘7’-es tagsági szám. A ‘7’-es szám téves használatán kívül több probléma is van ezzel a gomblyuk miniatűrrel. Nehéz megérteni, miért jelent meg a hátlapon Hitler aláírása a saját jelvényén, különösen, ha reprezentációs jelvényről van szó. A csavaros hátlap egyenruhához való rögzítése nehézkes. Az egyik legszembetűnőbb hiba, hogy az előlapon lévő koszorút ferdén rögzítették. A keresztezett szalagok, amelyeknek közvetlenül a DAP alatt kell lenniük, csaknem negyed fordulattal balra kerültek. A Führer számára készített jelvények bizonyára jobb minőségellenőrzésen mentek keresztül. A Magda Göbbels történettel is vannak gondok. Frau Göbbels-nek volt saját Arany Pártjelvénye, és nincs bizonyíték arra, hogy Magda Göbbels akár a saját, vagy akár Hitler Arany Pártjelvényét viselte volna a halálát követően. Szovjet feljegyzések sem készültek erről, a korabeli helyszíni fotók sem erősítik meg ezt. Amennyiben a bunkerben hagyták, miként került vissza a piacra?! Ettől függetlenül 10 ezer dollárért ezzel a történettel gazdára talált.

Hitler egyik eredeti Arany Pártjelvényét a szovjet GRU nyilván a berlini bunkerből elvitte, és később az NKVD ( akkor KGB, majd FSB ) archívumába helyezték. Nem tudni, hogy Hitler személyes lakrészében találták-e meg, vagy ezt adta Magda Göbbels-nek, és valóban a berlini bunkerben találtak meg ( amennyiben a keret történetet használták fel újra a hamisítók ). Az eredeti Arany Pártjelvény, amit a szovjetek találtak, majd 2005-ben kiállítottak, de a kiállítás helyéről ellopták, ahogy az alábbi cikkben is leírják. Hitler Arany Pártjelvényét a szovjet titkosrendőrség archívumában egyértelműen az 1-es számmal azonosították, azonban az alábbi, rossz minőségű fotón csak egy sima Arany Pártjelvény látható.

A második “Hitler” Arany Pártjelvény is ‘750’-es arany fémjellel és egyértelműen ugyanazzal a verőtővel készítették el ( lásd a ‘Z’ betűt és a ‘T’ tetejét ). Ennek a koszorúja már megfelelően van felhelyezve a DAP ‘A’ betűje alatt, nem pedig jobb oldalon 4 óra magasságában. A hátlapján ugyancsak a ‘7’-es szám és Hitler szignója látható. A levelek inkább fröccsöntött, mintsem préselt megjelenésűek.

“The Times

2005, november 19.

Egy trófeavadász ellopta Hitler jelvényét

Írta Jeremy Page és Luba Vinogradova

A szovjet biztonsági szolgálat zavarban van, mivel a kiállításon ellopták a náci vezér első számú párttagsági jelvényét. A közelmúltig ez volt az egyik legbaljóslatúbb és legértékesebb trófea a KGB-t követő orosz ügynökség archívumában. Öt évtizeden keresztül Adolf Hitler náci párttagsági jelvénye Lubjanka mélyén, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat ( FSB ) egy külön helyiségében hevert a Német Birodalomból származó egyéb hadizsákmányokkal együtt. Az FSZB csak idén mutatta be először a II. Világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett különleges kiállítás keretében. A The Times értesülései szerint azonban óriási szégyenkezésükre a pártjelvényt ellopták a kiállításról.

A nyomozók azt mondják, hogy nem sok reményük van a trófea visszaszerzésére, amelynek ellopását – úgy vélik – egy gazdag gyűjtő, valószínűleg neonáci megbízásából lopták el. Azt mondják, hogy a betörő egyértelműen profi volt, aki a kiállítás körülményeit jól ismerte, mászóeszközök segítségével leereszkedett a tetőről, majd az üvegablak eltávolítását követően az ablak kereten keresztül távozott. ‘Lehet, hogy külföldre csempészték a jelvényt, vagy még akár az országban is lehet’- mondta egy nyomozó, aki a neve elhallgatását kérte. Az FSB ragaszkodik ahhoz, hogy a jelvény csak egy másolat volt, és értéktelen. Azonban, sok orosz szakértő úgy véli, hogy eredeti volt, és akár 3 millió Euro értéket is képviselt. ‘Csak, miután ellopták kezdett elterjedni az a hír, miszerint nem eredeti’- nyilatkozta az Orosz Föderáció Állami Levéltárának egyik munkatársa, ahol a kiállítást megrendezték.

Az egyik elmélet szerint a június 30-i lopást az egyik orosz neonáci csoport rendelhette el, amelyek az elmúlt 5 évben egyre aktívabbá váltak, és számos halálos támadást követtek el külföldiek és nem szláv oroszok ellen. Az FSZB, amely a Szovjetunió összeomlása után megörökölte a KGB archívumát, egy 1996-ban megjelent katalógusában felfedte, hogy birtokolja a jelvényt. A katalógus több olyan tárgyat is felsorolt, amelyet abból a bunkerből szedtek össze, ahol a szovjet csapatok megtalálták Hitler, Eva Braun, Joseph és Magda Göbbels, akik mindannyian öngyilkosságot követtek el 1945-ben. Itt a szovjetek dokumentumokat, személyes holmikat, egyenruhákat találtak. Ezen kívül, hadizsákmányként magukkal vitték Hitler és Göbbels 1934-es Arany Pártjelvényét. Hitleré esetében a hátlap tartalmazta az 1-es tagsági számot.

Sok történész úgy véli, hogy Hitler a pártjelvényét Magda Göbbels-nek adta át köszönetképpen, mielőtt 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el. Göbbels és a felesége nem voltak hajlandók elhagyni Berlint, és 1945. április 22-én beköltöztek Hitler bunkerébe, majd május 1-én végeztek magukkal és 6 gyermekükkel. A szovjet hírszerző tisztek pedig 1948-ban küldték a megszerzett tárgyakat Moszkvába. 1954-ben Ivan Szerov, a KGB főnöke átadta őket a KGB archívumának, ahol az elkövetkezendő 51 évig egy külön helységben tárolták őket. A nagyközönség 2003-ban pillanthatta meg először a jelvényt a szovjet katonai hírszerzés megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon, de csak ebben az egy évben mutatták be. A kiállítást beharangozó közleményben ez állt: “A kiállításra kerülő tárgyak között olyan ritkaságok is lesznek, mint Hitler bunkerének megperzselt térképe és a személyes tulajdonában lévő NSDAP Arany Párttagsági Jelvénye.”

A zártláncú televíziós felvételek azt mutatták, hogy a betörő egy alacsony testalkatú, egyedüli elkövetőként cselekvő férfi volt. A biztonsági érzékelők bár bekapcsoltak, de a biztonsági őrök azt hitték, csak egy macska indította be a rendszert. Riasztók is megszólaltak, amikor az illető belépett a kiállítóterembe. Azonban, gyorsan betörte a vitrin üvegét egy kalapáccsal, megragadta a jelvényt és nyolc másik tárggyal együtt, egy kötélen kimászott az ablakon. “Amennyiben a rend őrei a cipőfűzőiket befűzték volna, a helyszínen el is fogták volna az elkövetőt”- mondta az egyik helyszíni nyomozó.